ingyen weboldal
Regisztráció Üzenet küldése a weblap tulajdonosának! Kifogásolható weblap/tartalom, feljelentem!
Ronaldinho
Ronaldo assis da Moreira

 

                                                 

Nissan Skyline nevelde ezt nézd meg!!!(katt)

                               

 

 

Ronaldinho élete ma már fény és csillogás, de nem mindig volt ez így. 1980-ban Porto Alegre egyik szegény negyedében, Vila Novában született, csak akkor fordult jobbra a család sorsa, amikor bátyja, Roberto profi szerződést kapott. Ekkor viszont nagy csapás érte az Assis famíliát: fiatalon meghalt az édesapa.

 


Ronaldinho volt az Assis család legfiatalabb gyermeke, bátyja, Roberto ma a menedzsere, nővére, Deisi a sajtóügyeit intézi. A szegénység ellenére boldogsában éltek, Ronaldinho édesapja, Joao hatására kezdett focizni, Joao, a hajógyári munkás a Cruzeiro amatőrcsapatában futballozott. Roberto is tehetséges játékos volt, a Gremióban kezdett focizni. Az első profi szerződéséből származó jövedelemnek köszönhetően jobb környékre költöztek Assisék, ráadásként megengedhettek maguknak egy tágasabb, medencés családi házat. Amikor Ronaldinho 8 éves lett, éppen a medencében úszva kapott szívinfarktust édesapja, életét már nem lehetett megmenteni.
Ronaldinho édesanyja, Miguelina eladóként dolgozott, de kitanulta a nővérmesterséget, hogy eltartsa családját. Egész állásban dolgozott, hogy segíteni tudja gyermekeit, merthogy időközben Roberto egy sérülés miatt abbahagyta a focit. Ronaldinho először a futsallal és a strandfocival próbálkozott, majd átpártolt az igazi labdarúgásra, a Gremio játékosa lett.
Először akkor figyelt fel rá a helyi sajtó, amikor egy meccsen 23 gólt lőtt, ekkor 13 esztendős volt. Hamar a felnőtt csapathoz került, első edzője Luiz Felipe Scolari volt, aki ma Portugália szövetségi kapitánya. 1997-ben Ronaldinho az U17-es világbajnokságon aranyérmet nyert, őt választották a legjobb játékosnak. A története ettől fogva már ismert: a Gremióból a PSG hozta el, majd onnan a Barcelonához került, ahol a világ legjobb játékosává fejlődött.

Ronaldinho életrajza

A brazilok manapság Ronaldo melletti legnagyobb csillaga a 2003-as tavaszi szenvedés után az év végére, 2004 elejére félelmetes magasságokba (és a futball legendáinak legfelsőbb körébe) repült: mind a Barcában, mind a brazil válogatottban hihetetlenül hasznosan, lelkesen, és főleg gólerősen játszik, cselei és milliméterpontos passzai élményszámba mennek.
A kis Ronaldo de Assis Moreira egy nagyon szegény Porto Alegre-i családba született, a három közül a legkisebb gyerekként. Élték a brazil munkások örömtelinek korántsem nevezhető életét, amikor váratlanul rájuk mosolygott a szerencse: bátyja profi focista lett, válogatott csatárrá nőtte ki magát, s játszott otthol a Gremióban, később Mexikóban, Japánban és Franciaországban is. De "az élet nem habostorta, Pelikán elvtárs": a bátyjuk által vásárolt úszómedencébe 1992-ben belefulladt édesapjuk. A kis Ronnie is követte bátyja példáját, s korán futballozni kezdett a helyi nagyágyú Gremióban. S nem is akárhogyan: a városi rivális International elleni háziderbik közül volt olyan, amelyen 24 gólt lőtt, s ebből hármat szögletből csavart be! Nagy kedvence volt Valdo, aki szintén a francia PSG-ben játszott - s akinek autogramjával aludt el sokáig, mint egykoron Zidane Francescoli mezével.

1997-ben már a nagyvilágnak is megmutatta magát: a serdülőválogatottal megnyerte a Copa Americát, majd Egyiptomban a VB-t is. Ő volt a torna legjobbja, társai közül Matuzalem lett a legismertebb profi, aki később a Bresciában is játszott. Ronaldo 18 évesen már a Gremio nagycsapatának oszlopos tagja, aláírja profiszerződését, s egy év múlva már állami bajnok és gólkirály a kékekkel. A döntőben két csodálatos gólt lőtt, ennek jutalmául Wanderley Luxemburgo akkori edző elvitte magával az 1999-es Copa Americára is, ahol viszont kevés lehetőséget kapott két példaképe, Rivaldo és Ronaldo mögött, de egy gólra így is jó volt. A Konfederációs Kupára a brazilok a B csapatukkal utaztak, s ebben már főszerepet osztottak rá, amit igencsak meghálált: 6 góllal a torna gólkirálya lett! Innentől kezdve végképp sztárrá vált, s első számú kedvenc a médiában is - gyorsan meg is csináltatta kiálló fogsorát... A Gremióban remekelt, sok szurkolók csak miatta járt meccsre, ott volt a 2000-es sydneyi olimpián is, de hatalmas csalódást okozott mind az ő, mind a csapata játéka, még a legjobb négy közé sem jutottak!
Nem csak önzősége/zsenialitása osztotta meg a médiát: egyrészt az új kapitány, Leao nem hívta őt be a közvélemény nyomására sem a keretbe, másrészt sokan kövérnek tartották... Ekkoriban nevet váltott: mivel ő már a második Ronaldo a nemzeti tizenegyben, így hivatalos névként a Ronaldócska, azaz Ronaldinho nevet vette fel. Az már csak hab a tortán, hogy a mai Ronaldo fiatalkorában szintén Ronaldócskaként, azaz Ronaldaóként szerepelt (pl. az 1994-es VB-n) a Benfica akkori válogatott védője, Ronaldo miatt! A Gremióból Európába szeretett volna költözni, de a brazil klub vezetői még a Leeds United 80 millió fontos ajánlatát is visszautasították, s szintén fölöslegesen kilincselt a Barca, a Real, a Milan és a Bayern is. Ám a brazil vezetők nagyon eltaktikázták magukat, mivel az ifjonc szerződése 2001 nyarán lejárt, s Ronaldinho képes volt fél évig nem játszani csakhogy elhagyhassa a klubot! Végül a PSG-hez írt alá, ám mivel a braziloknak járt némi pénz (Ronnie két hónappal szerződése lejárta előtt írta alá előszerződését), a két klub közötti vita miatt márciustól szeptemberig egyetlen meccset sem játszhatott.

Franciaországban első szezonja nagyon jól sikerült, hajtott s nagy gólokat lőtt, de edzője, Fernandez egyre többet piszkálgatta, mivel nem volt hajlandó magát alárendelni a taktikának s túl sokat egyénieskedett. Scolari így is magával vitte a vb-re, s nem döntött rosszul! Ronaldinho afféle irányító középpályás volt Rivaldo és Ronaldo mögött, rendkívül látványos cseleivel, remek passzaival hamar közönségkedvenc lett. Az angolok ellen egy távoli szabadrúgással viccelte meg Seamant, majd egy csodálatos szóló után adott gólpasszt Rivaldónak, ám a második félidőben - kissé szigorúan - kiállították. Bekerült a torna Dream-teamjébe és a vb 5. legjobb futballistájának választották meg! Az álomszerű 2002-t egy rémálomszerű szezon követte: a PSG-ben gyakran csak csere volt, néha még az sem, s nem is mindig érdemtelenül... Akkor már minden erejével új kérőire koncentrált: legkitartóbban a Manchester United, a Real és a Barca kapacitálta őt. S nem a pénz, a MU mellett döntött, hanem az eszére hallgatott, mondván, a spanyol bajnokság jobban fekszik neki.
A Real is vitte volna, de ők a vásárlás után még egy évig a franciáknál hagyták volna kölcsönbe (a legenda szerint nem illett volna a Real Madrid szépfiús-imidzsébe). Végül is a kellemesebb katalán klíma mellett döntött, s Ronaldinho az akkor gyengébb csapatot, a Barcát választotta, akik 30 millió eurót fizettek érte, az irányító négymilliót kapott aláírásáért - ügynök bátyja jó munkát végzett!!! 2003 őszén a Barca soha nem látott mélységekbe süllyedt, egyedül őrá nem lehetett panasz: ha pályára lépett, remekül irányított és óriási gólokat is lőtt. De ez még csak a kezdet volt: az év végére valami fantasztikus formába lendült, s a Barca feljött a bajnokság harmadik helyére, meneteltek az UEFA-kupában is. Amikor 2004-ben távozott az addigi csapatkapitány, Cocu és elődje, Luis Enrique is, akkor Puyolnak ajánlották fel a csapatkapitányi karszalagot. Charlie viszont visszautasította azt, mondván, Ronaldinho jobban megérdemli, mert vitathatatlanul a csapat legjobbja s mindenki felnéz rá! Az egykori szegény kisfiú ma ott van a leggazdagabb focisták között évi tízmilliós fizetésével, amiből négyet a katalánok, hatot a *, a ** és a *** cégek fizetnek neki:).

Ősszel egyértelműen ő volt a világ legjobbja, s bár a tél közeledtére mintha a kedve is elment volna a játéktól, de a FIFA és a tekintélyes Word Soccer is őt látta a világ legjobbjának 2004-ben! Tavasszal már sokkal jobb formában játszott, otthol 2.71-es átlaggal segítette klubját a várva-várt bajnoki aranyhoz, a BL-ben a Chelsea ellen pedig belőtte az Év góljait! 2005 végén bekerült az Év európai álomcsapatába is: "Minden lényeges szavazáson (FIFA, Aranylabda, World Soccer, Onze Mondial) a 25 éves támadó középpályást találták az esztendő legjobb játékosának, ezek alapján nehéz elvitatni, hogy bármilyen orgánumnál - így a Nemzeti Sportnál is - helye van az év csapatában. A Primera Divisiónt 2005-ben uraló (a tavasszal bajnoki címet szerző, az ősszel győzelmi rekordot döntve az élen álló) Barcelonánál ő a szellemi vezér, miként a brazil válogatottban is, amellyel a mögöttünk hagyott esztendőben megnyerte a Konföderációs Kupát, illetve megszerezte a vb-kvalifikációt. Azon kevesek egyike, akinek minden mozdulatán érződik, hogy imádja, amit csinál, és nem veszett ki belőle a játék szeretete." - szólt az indoklás.
Aki látta londoni rakétáit, bizonyára érti, miért is szokták Ronaldinhóra mondani, hogy ő egy másik bolygóról jött... 2005 nyarán pihenésképpen a németországi Konföderációs Kupán is győzelemre vezette a Selecaót: a csoportmérkőzéseken ugyan látványosan lazsált, de az elődöntőn és a döntőn is betalált, s ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy ha nem sérül meg, a brazilok lesznek a 2006-os vb legnagyobb esélyesei. Tizennégy selejtezőn lépett pályára, négy gólt lőtt, a Barcában pedig ősszel élete legjobb formájába lendült, minden bejött neki, egyszerűen tarthatatlan volt. Tavaszra viszont egy kissé elszürkült, a BL-döntőben sem ment neki, s ez előrevetítette szörnyű világbajnokságát. A horvátok ellen egy zseniális lövéssel kezdett, de ezután már csak felvillanásai voltak, az ausztrálok ellen klasszikus irányítóként sem futott szekere (a "helye" ugyebár a bal oldalon van), a japánok ellen is csak momentumai voltak. Ghána ellen kimondottan gyengén futballozott, a franciák elleni kieséskor pedig abban a pozícióban okozott hatalmas csalódást, ahonnan 2002-ben Rivaldo sokszor átlendítette a holtponton a brazilokat: Ronaldo mellett. A mérkőzés vége felé volt ugyan egy jó szabadrúgása, de nem ezt a vb-teljesítményt vártuk tőle.

Ősszel a Barcában sem éppen kiegyensúlyozott, bár ha jobb percei voltak, mérkőzéseket döntött el, sőt, a szezon felénél ő vezette a góllövőlistát! A szokásos év végi szavazásokon a FIFA-nál és az Onze Mondialnál harmadik lett, az Aranylabda-szavazáson negyedik, fényévekre a dobogótól; az uefa.com voksolását viszont megnyerte. 2007 elején, pár nappal Ronaldo Milánóba érkezése után mindkét ottani klub, az Inter és a Milan is ajánlatot tett Ronaldinhóért, sőt, a nápolyi ultrák is gyűjteni kezdtek 134 millió eurós kivásárlási árára.

2005 novemberében, amikor a Real Madridot vezérletével saját pályáján alázták meg, olyan zseniálisan futballozott a 90 perc alatt, hogy a hazai közönség is felállva tapsolta meg őt!!!
97-97 
Gremio Porto Alegre  
       
98-98 
Gremio Porto Alegre  
48 
 
 
99-99 
Gremio Porto Alegre  
47 
22 
 
 
00-00 
Gremio Porto Alegre  
15 
 
6.64
01-01 
Gremio Porto Alegre  
 
 
01-02 
Paris-SG
28 
UEFA 
 
02-03 
Paris-SG
27 
UEFA 
 
03-04 
FC Barcelona
32 
15 
UEFA 
 
04-05 
FC Barcelona
35 
BL 
 
05-06 
FC Barcelona
29 
18 
BL 
11 
 
               
A táblázatban szereplő adatok sorrendben: év, csapat, mérkőzések száma, szerzett gólok száma, nemzetközi kuparészvétel, nemzetközi kupameccsek száma, nemzetközi kupameccsen szerzett gólok száma.
Nagy tornák a válogatott színeiben:
1999
Konföderációs Kupa
5
6
1999
Copa America
4
1
2002
Világbajnokság
5
2
2003
Konföderációs Kupa
3
0
2005
Konföderációs Kupa
5
3
2006
Világbajnokság
5
0
loading...

Hozzászólások (1)

Ha Te is szeretnél hozzászólni, be kell jelentkezned.
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!